2015. április 21., kedd

A fenevad

Ace:


 - ... Stars are only visible in darkness . Fear is ever-changing and evolving  and I, I can poison these eyes but I, I feel so alive ...- énekeltem a sorokat a disc manről az övemen. Beszélgethetnék is a mellettem állókkal, de úgy sem érdekelné őket, hogy mit mondok. Ha kérdeznének valamit az elmúlt két évben történtekről, azt is csak jópofizásból tennék. Tudom, hogy senkit sem izgat különösen, hogy min mentem keresztül... Ehh... talán megint ellopnám Ryant lelkizni vagy, nem t'om. Ő még nem mutatta annak jelét, hogy mennyire egyszerű és unalmas az életem és persze jó magam is.  - Nobody can save you now . The king is crowned, It's do or die Nobody can save me now...
 - Hangosabban, Ace! Itt még nem halljuk... - kiáltott valaki a mellettem állók közül. Eléggé szarkasztikusan hangzott, de szó szerint értelmeztem a kérését és miközben a következő nyílért nyúltam, nagyobb hangerővel folytattam a dalt.
 - ... The only sound is the battle cry is the battle cry is the battle cry. Nobody can save me now It's do or die... Ohhh... - szívesen hallgatok zenét edzés közben, segít kizárni a külvilágot, ami kicsit könnyebbé teszi a célzást. Nagyon sokat koptam ez elmúlt két év alatt és ami még emellett zavaró, hogy semmi mással nem helyettesítettem a gyakorlást. 
Közben elengedtem az ideget, kilőve a nyilat, ami keresztül szállt a táblán. Halkan szitkozódtam magamban, mert nem szívesen keresném most meg, meg ugye ez eléggé veszélyes is, mivel egy rosszul irányított lövés el is találhat. Végül úgy döntöttem, hogy majd később megkeresem azt az átkozott nyilat. A következőért nyúltam, felhelyeztem az idegre, céloztam és...
 - Ace! - ...félre lőttem az ismerős hang hallatán. Ismételten szitkozódó szavak hagyták el a számat. Ilyenkor szinte akármit megadnék, hogy Ryan szintjén tudjam használni az íjat. Ő biztosan nem rontaná el egy ilyen apróság miatt, mint egy hangos megszólítás, ami tuti nem az első volt az illető szájából.
Lassan megfordultam, és Kheiront kicsit feszült arcvonásaival néztem szembe. Kentaur lévén, kicsit fölém magasodott, ezzel megkövetelve, hogy felfelé nézzek. Az egész táborban ő az egyetlen akire szó szerint felnézek. Mit akarhat tőlem?
 - Megkeresnéd Skyet? - kezdi - Szeretnénk beszélni vele - mondja, mire bólintok egyet és felteszem a vállamra az íjam. 
Csak egy kérdést! Itt vagyunk, nem tudom mennyien, de neki pont engem kellett megkérnie, hogy keressem meg azt a lányt. Nem mintha zavarna a találkozás Skyeal, de ő engem ki nem állhat. Mert lehet, hogy szerinte gyönyörű szépek a szemeim, de elég egyértelműen mutatja ki, hogy nem kér belőlem. Ez mondjuk nem zavar... nagyon, mert amúgy aranyos, mikor mérgesen beszél, csak az a hülye emberi szokás ne lenne, hogy ahhoz vonzódunk, aki tartja a távolságot. Ehh... szerencsétlen én...
Nem kellett túl sokat mennem. Alig húsz méterre gyakorolt ő is Bellával, egy eléggé elrejtett helyen, pár fa között. Megálltam tőlük pár méterre egy fának támaszkodva és nézem. Szólnom kéne neki, hogy a kentaur papa beszélni akar vele, de inkább megvárom míg észre vesznek. Végül is, aki eddig nem képes eljönni, az tud várni.
Hallom, ahogyan beszélgetnek. Ha a két lánynak azonos hangja lenne, akkor is totál meglehetne őket különböztetni. Skye unott hangvétele eléggé eltér Belláétól, akit nem kifejezetten ismerek, de úgy fest, ma egész vidám.  Egy árva szavukat sem értem. Volt egy korábbi beszélgetésem Bellával, akkor tudtam meg, hogy ha kettesben vannak, akkor magyarul társalognak, - mint most is - de az okát nem mondta el. 
Bambulásomból egy hangosabban kiejtett szó vagyis inkább egy név zökkentett vissza a valóságba. A saját nevemet hallottam kiejteni, ráadásul Skye szájából, ami jól esett. Hmm... Én volnék a téma? 
Hirtelen jobban kezdett el érdekelni a beszélgetésük. Kicsit bánom, hogy anno nem fogadtam el egy olcsó, gyorstalpaló magyar nyelvtanfolyamot, mikor meg volt rá a lehetőség.
Nem telik el sok idő és Bella észrevesz. Ahogy felém fordul, Skye is erre pillant és mellé lő... pedig az előzőt ügyesen ellőtte.
 - Azt elrontottad - mondtam önelégülten mosolyogva, mire a két lány a szemét forgatja.
 - Na ne bassz Sherlock - bájos, mint mindig - Mit akarsz? - kérdi ingerülten. Tuti rólam beszéltek... vagy Willről. Végül is ő a tábor kedvence... Laza, mint az apja...
 - Megbosszulni azt a kellemes ébresztőt napokkal ez előtt - válaszoltam kicsit elgondolkodva, mire hitetlenkedve és kicsit gúnyosan felnevet. Mi mást is várhatnék tőle?
 - Rendben. Majd szólj, ha sikerült, úgy sem mered - mondta a szokott stílusában és visszafordul folytatni az értelmetlen harcot az íjjal. A bosszúmról meg természetesen, sajnos igaza volt.
Lassan odasétálok mögé és kicsit megemelem a karjait és a könyökét, hogy kicsit jobban kihúzza magát, de ezt szóvá is teszem, mielőtt ellökne magától.
 - Húzd ki a hátad... így és... - magyarázom, de morogva félbeszakít.
 - Ember...
 - Félvér! - javítom ki, mire a szemét forgatja, majd folytatja.
 - ... ha ennél jobban kihúzom magam, lemegyek hídba! - morogja, mire kicsit mosolyra húzom a számat. Tetszik az ötlet.
 - Csak tessék. Szívesen megnézem - mondom pimaszul vigyorogva. Végülis meg van hozzá az alkata, csak a gyakorlat hiányzik. - Mellesleg... - folytattam - Kheiron keres - mondtam és amint kiejtettem az utolsó hangot a számon, Skye elengedte az ideget és a nyíl pont a tábla közepét találta el, keresztül hasítva az előzőt, ami elkerülte a figyelmemet. - Meeehh... elmegy - mondom taps helyett, amit most megérdemelne. Szívesen piszkálnám, de félő, hogy ezt fájdalmasan adná vissza.
 - Mit akar tőlem? - kérdi kifejezéstelen arccal és leereszti az íjat.
 - Passz - vonom meg a vállam - Azt mondta keresselek meg és mondjam meg neked, hogy beszélni akarnak veled - válaszoltam unott hangon és Bellára emeltem a tekintetem mögötte, aki meg sem szólalt.
 - Nak? - kérdezett, mire ismét csak megvonom a vállam. - És hol?
 - Gondolom a Nagyházban - mondom, közben elindulok arra és intek neki, hogy ő is jöjjön. Tartva a távolságot követ engem a célhelyig, meg sem szólalva. Erre fogtam a fülest a pólóm nyakából kilógva és a fülembe helyeztem és az akkor folytatódó számot motyogva folytattam az utat.
Ahogy benyitottunk a Nagyházba, ezzel egy egyidejűleg csattant fel valaki kicsit ingerülten.
 - Engem semmi sem tud kiakasztani! - a stílusát illetően Alexre tippelek. Nem tudom, hogy mi volt eddig a beszélgetés témája, de a kis hölgy, eléggé felhúzta magát rajta.
Skye közben mögé sétált és valamit nézett a vállán. Egy darabig csak nézte, majd megszólalt:
 - Jéé, de kis cuki - mondja kislányos hangon, amitől valamiért a hideg futkosott a hátamon. Ez a hangnem nagyon szokatlan volt tőle az eddigihez képest.                            
 - Mi? - fordult felé Alex értetlen kifejezéssel az arcán. 
 - Ez a kis pókocska - mondta mire kicsit kifehéredett Alex a rémülettől.
 - Ááá! Szedd le rólam ezt a fenevadat! - ugrott Ryan karjaiba sikoltozva. Hát... ezt az oldalát még nem ismertem, de meg kell hagyni, hogy kihagyhatatlan látvány volt.
Skye a vállára tette a kezét és két ujja közé vette a kis... szörnyet. Nem mondom, hogy félek a pókoktól, de a hideg az ráz tőlük, rendesen.
 - Most mi bajod? Hát nem látod, milyen kis cuki? - dugja a képébe, mosolyogva, mire az egyik srác elneveti magát halkan.
 - Kussolsz! - sziszegi a fogai között Alex, még mindig Ryan védelmező karjai között.
 - Jaj, most mi bajod? Nálunk van még egy az ágyam fölött is. Spurinak neveztem el - hallottam azt a szinte észrevehetetlen gúnyt a hangjában, amit úgy fest, csak én észleltem. Nem volt feltűnő, de megmosolyogtatott.
 - Jake! Én be nem megyek hozzátok többször - morogta Alex, a hangjában még mindíg jelenlévő rettegéssel. 
 - Mire eljutsz odáig, hogy begyere, a macskák, már megették mindet - neveti el magát kicsit Jake. Együtt érzés hol marad?
 - Tehetek én róla, hogy a macskáknak is dugniuk kell, ezáltal egyre többen lesznek? - szólalt meg Will is, mire hangosan felnevetek, ezzel felhívva magamra a figyelmüket. Egy kicsit szúrós pillantással jutalmaztak egyesek, amit nem kifejezetten értek. Zavar a jelenlétem?
 - Colos, - kösz a megszólítást - csak a bungaló vezetőknek szól ez a megbeszélés - mondta nemtörődöm hangon Riley. 
 - Hát, te is itt vagy és Will is - kezdtem - Skyet meg most küldette Kheiron. - fejeztem be, s ezzel egyidejűleg nyílt ki az ajtó és lépett be a Kentaur.
 - Maradhat - sétált el mellettem, majd folytatta - Skyet pedig azért hívtuk ide, mert van számára egy küldetés.

9 megjegyzés:

  1. De imádom.......Basszus én esküszöm feladom!Mi ez már?!Foggalmam sincs mit mondjak.Irjak.Mindegy.A lényeg az, hogy kifogytam.Legszíveebbe. az egekig dicsérném ezt a részt, de mint aki megkukkult.......

    U.i.:Felmondok!Mostantól úg jelzem a tetszésem, hogy mennyi pontot rakok.(.........................................................................................................................)

    VálaszTörlés
  2. neeee... pontokat mellözt, mert semmi értelme az olyeneknek, hogy 10/10000000000, meg cimborái :P köszönöm a véleményedet - bár talán az utolsót - és örülök, hogy tetszik, tényleg! Köszi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ness, te meg kerülj föld alá, mielött a talpam a kontinenst éri, mert amint az Magyarország légterén belül találom magam, te halott ember vagy!

      Törlés
    2. Ha ha elhitted :D előbb kapj el,ha tudsz :D És Miss Hapcii imádunk ❤ *-*

      Törlés
  3. http://nem-latsz-a-szemedtol.blogspot.hu/2015/04/1-dij-oo.html?showComment=1429813604585&m=1

    VálaszTörlés
  4. áááá egyszerűen imádom <3 nagyon jó lett :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük ^^ Örülünk, hogy elnyerte a tetszésed :33 ❤

      Törlés
    2. köszi, örülök. hogy tetszett - a dalszöveg meg csak amiatt van ott, mert most zenebuzi vagyok XD

      Törlés