2014. május 5., hétfő

Az áruló

Jake:

Az Alextől való búcsúzás után, elindultam az ikrekkel Arion nyomába. Árgus kitett minket a Washington Square Parkban, mondván, hogy itt látták a szökevényt utoljára.
- Kössz a fuvart - intettem százszemű sofőrömnek, majd kiszálltam a kocsiból.
- Nos, hogyan tovább? - kérdezte Riley unottan.
- Fogalmam sincs - adtam meg a laza választ.
- Kezdhetnénk, mondjuk, ott annál a szökőkútnál - jött a hang mögülünk.
- Ryan, te meg az okos gondolataid - förmedt rá Riley ikertestvérére.
- Szerintem meg vegyél szemüveget. Tényleg mikor is voltál utoljára szemésznél? 10 éve? 15? Nem gondolod, hogy már el kéne menned? Amint visszaértünk a küldetésről elviszlek - vágta oda nevetve.
- Tényleg? Szerintem meg erre nem lesz lehetőség, hogy elvigyél.
- Miért? - kérdezte meglepetten.
- Srácok! Fejezzétek be a veszekedést. Fontos küldetésen vagyunk - szóltam közbe, mielőtt Riley neki ugorhatott volna Ryannek.
- Erre még visszatérünk - zárta le a lány a vitát.
- Szóval, akkor menjünk a kúthoz - jelentettem ki határozottan.
Be kell vallanom, hogy a srácnak igaza volt és tényleg találtunk ott egy nyomot, ami segíthet.
- Egy mobil - vette szemügyre Riley. (Na igen, ne kérdezzétek, hogy hogyan tudta észrevenni ezt Ryan.)
- Még hozzá ez egy iPhone 5 - állapítottam meg.
- Biztosan. Nálam a mobil az mobil - rázta meg a vállát Riley.
- Ez nem csak egy mobil - mondtam kissé sértetten.
- Jó rendben akkor egy csodakütyü, bocsánat - nézett rám bocsánatkérően.
- Ez a minimum.
- Te vagy a szakértője ennek. Kutass benne egy kicsit, hátha megtudunk az őrült srácról valamit - adta a kezembe a készüléket.
Néhány másodperc alatt meg is találtam azt, ami nekünk fontos volt. Az iPhonejába írta a naplóját. Az utolsó bejegyzés lesokkolt. Nem tudtam moccanni sem.

Alapítok egy saját félvértábort.
Néhány embert az én oldalamra állítok 
és leigázom azt, aki nem tart velem.
Kardom által az első halott Alex lesz.

- Jake! Jake! - szólítgatott Ryan.
- Megvagyok. Egy árulóval van dolgunk.
- Mi?! - hitetlenkedett Riley.
- Jól halottad. Ezt olvassátok el - nyújtottam az elektronikus naplóbejegyzést feléjük.
- Ilyen nincs - szólaltak meg egyszerre a szöveg elolvasása után.
- Sajnos van. Keressük meg minél hamarabb.
- Merre menjünk? - kérdezte Ryan.
- Amerre ezek a sáros lábnyomok visznek - mutattam az úton lévő lenyomatokra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése