Ah. A franc essen ebbe a terhességbe. Ha éppen nem a hányinger kínoz, akkor a fáradtság. Jake, pedig elmehet a fenébe. Most miatta vagyok ide bezárva. Megértem, hogy terhes nőknek nem igazán ajánlott a harc, de könyörgöm! Árész lánya vagyok, nekem kell a harc.
Egy nagyot sóhajtottam magamban, majd az ágyhoz lépve ledőltem. Összekuporodtam és a múltkori álmomra gondoltam. Kezemet ösztönösen a hasamra tettem, mintha azzal megvédhettem volna a kicsit. Még nem is látszódott a hasam, de tudtam, hogy ott van és ez nekem elég is volt. Jake persze most nem volt itt, mivel mindenki vacsorázott. Kheirón nem volt túl boldog, mikor kiderültek a dolgok. Viszont azt mondta, hogy akik "botlottak", azok közül nekem van rá normális magyarázatom. Hiszen én Japánban voltam akkor pont, így nem szegtem meg a szabályokat. A kismamákat majdhogy nem karanténba záratta. Naponta csak egy-két órát lehettünk kint és azt is nappal. Na meg kísérővel. A háború kegyetlen dolog, ugyanakkor mókás is. Bár a móka részével nem sokan értettek egyet. Lehet nem is ez rá a megfelelő szó. Amit nem is csodálok. Behunytam a szememet és mély lélegzeteket véve, beszívtam a friss levegőt. Éreztem, ahogy az oxigén végigfut a légcsövemen, majd a tüdőmben ver tanyát. Még néhány percig így maradtam, aztán fáradtan eszméltem rá, hogy én kibaszottul dinnyét akarok enni. Nagy nehezen felkászálódtam fekvőhelyemről és megfagyott bennem a vér, ahogy megláttam a szemben lévő ágyon ülő fekete alakot. Ajkát, elsápadt arcom láttán, mosolyra húzta. A jobb kezében egy karót tartott.
- Szép estét, Csipkerózsika - szólalt meg irritálóan kedves hangon. - Ó, megrémisztettelek? Bocsi, nem akartam.
- Te vagy a sorozatgyilkos? - néztem rá ijedten. - Caleb, aki zombisat játszik?
- És még humorod is van. Kár, hogy meg kell öljelek - szorította meg a kezében lévő fegyvert.
- Na abból nem eszel - próbáltam szóval tartani.
- Nem, tényleg nem fogok most enni belőled, az már kannibalizmusnak számít - magyarázta, mint egy hülyének.
Felvett maga mellől egy pohár pezsgőt és kortyolgatni kezdte.
- Tudod mi a jó ebben a "zombiságban"? Az, hogy nem tudok lerészegedni. - Elgondolkodva forgatta a poharat. - Igazából ittasan is kívánnám a bosszút.
- Na abból nem eszel - próbáltam szóval tartani.
- Nem, tényleg nem fogok most enni belőled, az már kannibalizmusnak számít - magyarázta, mint egy hülyének.
Felvett maga mellől egy pohár pezsgőt és kortyolgatni kezdte.
- Tudod mi a jó ebben a "zombiságban"? Az, hogy nem tudok lerészegedni. - Elgondolkodva forgatta a poharat. - Igazából ittasan is kívánnám a bosszút.
Körbenéztem a szobában, hogy hogyan juthatok el minél előbb és gyorsabban a fegyveres szekrényhez. Végül nem alkottam stratégiát, csak egyből cselekedtem. A lehető leggyorsabban odaugrottam a fegyvertárunkhoz és szinte feltéptem a szekrényajtót. Caleb ezt nem hagyta annyiban. Mielőtt kivehettem volna bármelyik fegyvert is, a falnak taszított a nyakamnál fogva. A hirtelen jött támadásra egyáltalán nem számítottam. A lábammal a levegőben kapálództam. Levegőhöz kapkodtam, de egyre jobban csak szorította a nyakamat. Éreztem, ahogy kezdek szédülni. Nem halhatok így meg.
- Nem! - taszítottam el magamtól és felkaptam a kezéből kiesett karót. Nagyon fura volt a markolata. Nem egy átlagos fegyver volt és égette a bőrömet. A fenébe, ezzel nem harcolhatok, mindjárt lángra lobban a tenyerem. Visszadobtam a földre, támadóm pedig időközben összeszedte magát. A nyakamhoz kaptam, hogy a saját kardomat hívjam elő ellene. Kusanagi nem csak a szörnyek ellen volt jó, hanem félvéreket is képes volt megsebezni. Egy pillanat. Hol van a nyakláncom? A rohadt életbe. Hol van? Biztos leeshetett, mikor...
- Ezt keresed? - emelte fel a kezét Caleb, a nyakláncommal együtt. - Szép kis darab. Gondolom fontos lehet neked, mert eléggé ijedten kapkodtál a nyakadhoz.
- Rohadj meg - szűrtem a fogaim közt.
- Na-na-na. Egy hölgy nem beszélhet így - mosolygott még mindig.
- Kurvára leszarom a véleményed - mordultam rá.
- Egy kicsit fel van vágva a nyelved nem gondolod? - húzta vigyorra a száját. - Bár már nem sokáig fogsz így visszabeszélni.
- Majd meglátjuk - jelentettem ki, majd mélyen a szemébe néztem.
Hirtelen vad nevetésbe kezdett, ami visszhangzott az egész bungalóban. Majd hirtelen eltűnt. Természetesen ekkor sem engedtem le a védelmemet, bármikor előbukkanhatott. Elindultam a fal mentén az ajtó felé és rángatni kezdtem. Nem nyílt.
- Ez most mi? - próbáltam betörni az üveget, de az visszapattant róla. - Fenébe.
Valami fura hang jött a hátam mögül, majd meghallottam.
- Ez most mi? - próbáltam betörni az üveget, de az visszapattant róla. - Fenébe.
Valami fura hang jött a hátam mögül, majd meghallottam.
- Meglepetés - suttogta bele a fülembe.
Meg akartam fordulni, de hátulról átkarolt. Ahhoz képest, hogy már egy ideje halott, nagyon erős. Megpróbáltam szabadulni, de csak azt értem el, hogy az egyik keze a torkomra fonódott. A másikkal a karót tartotta, amit az államtól végig vezetett teljesen a hasamig. Éles fájdalmat éreztem. Levegőért kapkodtam és valószínűleg sokkot is kaptam, mert elhomályosult minden előttem. Aztán felhangzott megint az az idegesítő gonosz kacaj.
Meg akartam fordulni, de hátulról átkarolt. Ahhoz képest, hogy már egy ideje halott, nagyon erős. Megpróbáltam szabadulni, de csak azt értem el, hogy az egyik keze a torkomra fonódott. A másikkal a karót tartotta, amit az államtól végig vezetett teljesen a hasamig. Éles fájdalmat éreztem. Levegőért kapkodtam és valószínűleg sokkot is kaptam, mert elhomályosult minden előttem. Aztán felhangzott megint az az idegesítő gonosz kacaj.
- Kettőt egy csapásra - ütögette meg a vállát, ezzel gratulálva magának.
- Sz-szemét - estem össze a padlóra.
A kezemet a hasamra szorítottam, amiből ömlött a frissen ontott vér. Számmal Jake nevét formáltam, de egy hang se jött ki a torkomon. Az utolsó, amire emlékszem az az, hogy behunyom a szemem és elnyel a jótékony sötétség.
A kezemet a hasamra szorítottam, amiből ömlött a frissen ontott vér. Számmal Jake nevét formáltam, de egy hang se jött ki a torkomon. Az utolsó, amire emlékszem az az, hogy behunyom a szemem és elnyel a jótékony sötétség.
Fúúúúú.
VálaszTörlésPont itt kell abbahagyni ..
Amúgy jó lett, folytassátok gyorsan
Bocsiii :D ^^ <3
TörlésMost pepii fejezete következik ;) Majd nyaggatom, hogy siessen :D
FOLYTASSÁTOK!
VálaszTörlésSzia!
TörlésTervezünk felrakni fejezetet a héten, ugyanis a következőn (6-12) nem lesz egyikünk sem. Talán Anne, mert táborba megyünk mind :D Azért sietünk ^_^ Köszi, hogy írtál
Igen én is így gondoltam Alexa,hogy még a héten kell a Pepii fejezet szóval Pepiiii sieeees vagy a táborban megnyúzlak. ^^ :D ❤
TörlésHelloka..... Nagyon szégyenlem, hogy nem írtam, de egyszerűen nem tudtam, hogy mit kéne. az az átkozott kezem meg remeg..... Ez csakis Nessa hibája, mert olyan jól (Nem mintha a többiek kevésbé) ír, hogy az egész rész egy izgalom bomba ami a lételemem. Amúgy már vagy 5ször akartam valami csúnyát írni, de nem írtam le. Asszem. Alex megfog hallni?! És mi lesz Jakkel?! Depressziós lesz, ahohy Alex is, ha nem hal meg. Mert a baba biztosan meghal. Kegyetlenség. Iza, pedig egy halhatatlan félistent szül?? A nem jó ját! Izgalmakból tuti nem fogytok ki, aminek csak örülni tudok!
VálaszTörlésU.i.: Iza+Maddox cukiiii. Jake+Alex jajj...
A rész huuuu... A blog és az írói: imádom o.o
Szia! ^_^
TörlésElőször is: Mi is imádunk! *-*
Másodszor: Írd meg rögtön, még ha "csúnya" is :D mi is sajnos kezdünk áttérni a +16-ból...
Harmadszor: Nem tudom, de biztosan akartam valamit XD
Puszi: Lex
Szia :D Nagyon imádlak :D ❤ Hogy Alexszel meg Jakeel milesz azt majd a későbbiekben megtudod :D ;) Nem árulok el semmit,mert akkor nem lesz izgalmas a rész :D Köszönöm,hogy írtál :3 Csúnyaszavak is jöhetnek ezerrel :D Bombázz meg velük nyugodtan :D :33 ❤ sok puszii ^^
TörlésJa és Pepi! Siess! Plízz :3
VálaszTörlésEeeehh. Ahaaaa. Oke. Probalol. xD
TörlésNem próbálni kell akarni :D :D ;)
TörlésHiába akarok, ha nem megy xD
TörlésProbalok*
VálaszTörlés