Hektor:
A múlt éjszaka mindenki
számára meglepetés volt. Egy hatalmas sikolyra ébredtem, amit először nem is
vettem komolyan. Biztosan csak egy pókot láttak a lányok és mindjárt jönnek
nagy patáliát csapni, hogy üssük le. Igen volt már rá példa. És nem csak az Athénések
játszották már ezt el velünk. A Démétér kabin is előszeretettel rontott be az
éjszaka kellős közepén. Így hát vártam, hogy mikor törik be az ajtónkat. De
senki nem jött. Hirtelen rossz előérzetem támadt és villámgyorsan felpattantam
az ágyamból. A fölöttem alvó Alexre néztem, aki úgy durmolt, mint egy kiscica.
óvatosan elkezdtem rázogatni, mire elkapta a karomat és halálos nézéssel nézett
vissza rám. Mérgesen megkérdezte, hogy „Mi a fasz van?”, mire én hosszas
bocsánatkérés után elmondtam, hogy mi a helyzet. Amíg Alex összeszedte magát,
felkeltettem Zorallt is. Drága barátom nem igazán örült annak, hogy ilyenkor
keltem fel. De, ha egyszer a szükség hív. Én pár másodperc alatt felvettem egy
melegítőnadrágot, amíg ők vagy öt percen keresztül húztak fel egy pólót. Alex
csukott szemmel, Zorall pedig be is aludt öltözés közben. Isteneim és ők nevezik
magukat Árész gyerekeinek? Talán használhatnám a kulcs szót, amire tuti
felébrednek. Elmosolyodtam, majd hangosan kimondtam azt, hogy „Harc van ti
gyökerek”. Na, egy másodperc se kellett mindenki felpattant, még az is, aki
eddig aludt. Klio, David és Tom vigyázzban is álltak.
- Bocs a téves
riasztásért, de máshogy nem tudtalak volna titeket életre kelteni – mosolyodtam
el, majd magam elé tettem a kezemet, hogy hárítsam a felém repülő párnákat,
cipőket és egyéb dolgokat. Ez történik, ha feleslegesen felébresztesz egy alvó
Árészost.
- És akkor
tulajdonképpen, most miről is van szó? – kérdezte Tom egy ásítást elnyomva.
- Menjünk és nézzük meg
a sikoly keletkezésének helyét és okát.
- Ha megnézzük, akkor
visszafeküdhetünk aludni? – szólalt meg Alex félkómásan és eléggé sápadt is
volt. Csak nem beteg lesz? Inkább most betegedjen le, mint harc közben.
Szükségünk lesz rá. Jakeel jó párost alkotnak küzdelem közben is.
- Igen, akkor vissza.
- Megtisztelő –
morogta. Várjunk csak egy percet. Most egy kicsit helyet cseréltünk nem? Nem én
szoktam ott morogni és Alex pedig itt dirigálni? Isteneim ott fent az
Olümposzon! Adjátok, hogy ne váljak Alexszé. Hé, Hektor! Térj vissza. Föld
hívja Hektort. Hektor jelentkezz! Oké, magamnál vagyok.
- Mehetünk? – kérdeztem
rájuk nézve, mire hevesen bólogattak. Az ajtót szinte feltéptem úgy rohantam
kifele. Fogalmam sem volt, hogy merre menjek, de az ösztöneim a Démétér kabin
felé vezettek. Amikor odaértünk az ajtó nyitva volt és halk zokogást lehetett
hallani. Gyorsan besiettünk, de amit láttunk az megdöbbentő látvány volt. Rég
nem láttam ezt a gyilkolási módot. Ugye nem?
- Mi a … - szólalt meg
a hátam mögött David.
- Hektor. Te láttál már
ehhez hasonlót? – kérdezte Alex szinte suttogva.
- Igen. Nem is egyszer
– feleltem elmélyedve majd megráztam a fejemet és odasétáltam a reszkető
Deehez. Megérintettem a vállát, mire összerezzent és zokogásban tört ki. – Tom
és David. Vigyétek el a lányokat Kheironhoz. Zorall, vizsgáld meg jól a
holttestet. Alex te is elmennél… Alex?
Te meg hova tűntél?
- Kirohant – rántotta
meg a vállát Klió. Erre a kijelentésére összehúzott szemöldökkel néztem rá,
majd kimentem, hogy megnézzem mi lelte kedves agresszív kismalacunkat. Csak nem
megsértődött, mert én kezdtem el parancsokat osztogatni? Hmm… hol lehet?
Megálltam és körülnéztem, de nem láttam sehol. A francba Alex! Majd hirtelen
halk öklendezést hallottam az egyik bokor mögül.
- Alex? Jól vagy? –
kérdeztem egy kissé aggódva.
- Ne gyere közelebb, ha
nem akarod a ma esti vacsorát viszont látni. Kissé hígabb állapotban – felelte
kissé remegő hangon. – Fúj. Mi a picsát ettem, amitől ilyen piros az egész?
- Én azért odamegyek
hozzád. Láttam már hányást, szóval egyáltalán nem zavar. Egyébként szerintem a
céklától lehet piros.
- Annak nem lilának
kellene lennie?
- Egyezzünk meg a lilás
pirosban – guggoltam le mellé és mélyen a szemébe néztem. – Mi a baj?
- Rosszul vagyok –
döntötte rám a fejét. Rég nem volt velem ennyire őszinte. Örülök, hogy most
újra megnyílt.
- Visszaviszlek a
kabinba – mondtam neki, majd a karjaimba vettem és elindultam vissza az Árész
bungalóba. Visszafektettem az ágyba, levettem a cipőjét, betakartam majd egy
puszit nyomtam a fejére. Ez a jelenet már egyszer gyerekkorunkban is
lejátszódott, amikor elvesztette az anyját és idekerült a táborba. Hetekig
magába volt fordulva és állandóan a tóparton ücsörgött. Én pedig felrántottam a
padlóról.
- Tom és David elmentek lányokkal? – tértem vissza a Démétér bungalóba a kérdést pedig Zorallnak
szegeztem.
- Igen, de Dee
végül Dariussal ment.
- Darius? – húztam fel
a szemöldökömet.
- Jah. Idejött ő is és
elvitte. Azt mondta majd ő vigyázz rá.
- Értem – feleltem
röviden és a tekintetemet a felkarózott lányra emeltem. Közelebb léptem és
megpillantottam a karóba vésett jelet. Kitágultak a szemeim, mikor megláttam az
ismerős szimbólumot. Ugyan úgy nézett ki , mint hat évvel ezelőtt. Mint egy keresztre feszített ember.
- Hé! Mit jelent ez a japán betű szerűség? - mutatott Apryl nyakára. Hát persze, hogy is felejthettem el? Mindig megpecsételte az áldozatát.
- Nem sok jót, haver. Nem sok jót - ráztam meg a fejemet, majd tekintetemet a nyitott ajtóra szegeztem. Caleb visszatért.
Szia! Díj neked a blogomon! :)
VálaszTörléshttp://mogotteesazontul.blogspot.hu/2015/04/elso-dijam.html
Szia :3 Köszii szépen :)
Törlésnagyon jó lett és gratula a díjhoz!!
VálaszTörlésKöszönjük! :) (Nessa még nem kelt fel, így én válaszolok) :D
TörlésKöszönöm szépen 😊 ^^ és köszönjük :3
TörlésIzgalmas fejezet lettm nagyon tezszett. Alex ugye nem terhes, mivel nem hiszem hogy a látványtól lett rosszul, mert erőssebb lánynak gondolom az előzőkből ítèlve.
VálaszTörlésnagyon várom a kövit hogy mi lesz ebből. Pusziii
Köszönöm:3 próbáltam minél izgalmasabbra :D Nem, nem a látványtól lett rosszul ezt biztosíthatom :D Puszii :3
TörlésMondom hogy kemèny csaj!!!
VálaszTörléspuszikaaa jó éjt
Mindig is az volt :3 Az évek keménnyé tették :D
TörlésPuszi :* Jó éjt <3