2015. január 2., péntek

Majd meglátjuk, oké?

Szemszög; Találjátok ki! Skye szemszögéből vannak benne utalások, hogy kiről lehet szó, és ha böngészitek kicsit a karakterlistát, összeszedve a biszex srácokat hamar rájöttök, hogy kiről is lehet szó. Na, hagylak is titeket olvasni, jó szórakozást! - Pepi 
UI: Egy idő után megemlíti a nevét, szóval ennél egyszerűbb feladatot ki sem találhattam volna nektek... xD Ja, és enyhébb slash, csak azért mondom, hogy senkit se érjen meglepetés, és ne mondhassátok, hogy nem voltatok kíváncsiak rá, én szóltam!

Annak ellenére, hogy Skye azt állítja, hogy én most hú de sok füves cigit elszívtam, valójában nem volt az több egynél, és attól sem volt különösebben semmi problémám. Csak nem ismer annyira, hogy a hercegnős játékot, és a többit puszta haluzásnál többre vélje, én azt tök komoly poénkodásnak szántam. Szóval most én arról nagyon nem tehetek, hogy Felixre ránézve egy hercegnőt láttam, a srác amúgy is elég nőies, nem is beszélve arról, hogy kibaszott cuki, és ha tudnám róla, hogy nem képelne fel abban a pillanatban, hogy megtenném biztos vagyok benne, hogy az első adandó alkalommal lesmárolnám. Felix nemrég jött a Hermészesekhez, nem sokkal Skye előtt, így az is egy fontos dolog, hogy szegény agyon is lett szívatva, hogy vigyázzon magára, nehogy lekapjam. Nekem tényleg nem volt ilyen szándékaim, egészen addig, amíg egy szál boxerban végigrohant a szobában, mert rohadtul meleg volt nálunk, és azóta a szememet akárhányszor tehetem rajta legeltetem. Na, nem mintha másokat nem figyelnék, legyen akár fiú, akár lány, mindenkit megnézek, csak Felix az Felix, ahogy James meg James, és nem is beszélve arról, hogy Skye is egy gyönyörű lány, de hozzá mernék közelíteni azonnal letépné a tökeimet, nos, azt pedig inkább kihagynám. Amúgy is, jelen pillanatban sokkal jobban a fiúk felé húz a szívem, de persze ez nem jelenti azt, hogy később ez nem változhat meg. 

A buli második napja már mondhatni, hogy sokkal enyhébb volt. Legalábbis nekünk Hermészeseknek biztos, a többiekről nem nagyon tudok nyilatkozni. Nem, mintha nem lennék egy társasági lény, és nem imádnám, hogyha folyamatosan beszélgethetek valakivel, csak nem volt semmi kedvem elhúzni a tesóim mellől. Pont ott volt jó, ahol abban a pillanatban voltam, bár hozzátenném volt ott néhány külsős is. Például a mi drága Skyeunk összeszedett valahol, egy régen elveszett Apollós gyereket, aki nem tudom, hogy mikor jött vissza, különben is minek, de annyira jóban sosem voltam vele, és továbbra sem tervezek barátkozni vele, úgyhogy ezt sosem fogom tőle megkérdezni. Pedig, ha belegondolok neki is elég cuki arca van, de hanyagolom a srácot, túl unalmas számomra a kisugárzása. Nem az kirobbanó személyiséggel megáldott srác, egy olyan piromániás gyereknek, mint én viszont ez éppen fontos lenne. A többi külsős, amúgy James volt és Szivárvány lánnyal, meg annak a barátja, Szerencsés gyerek. Ennyiből állt az mostani kis csapatunk, néhány pia körében, amiből én most nem ittam egy korttyal sem. Ahogy tegnap sem ittam, maximum egy kicsi vodkát, de én esküszöm, hogy nem voltam részeg.
Egyébként mindenki nevetgélt, beszélgetett, a piát csak hangulatfokozónak használtuk, aztán persze mindig szóba kell hozni az én "challange accepted" személyiségem. Keena, Xav, Kurt és Lenny már pontosan ismertek. Az összes apró kicsi titkommal, és idegesítő dolgaimmal együtt. De eltűrnek, a macskáimmal együtt, szóval valamit tuti, hogy jól csinálok, mert ezek szerint szeretnek. A ma esti kiszemeltük, és "Will, tuti hang vagy..." témája James volt.
 - Hang vagy megcsókolni! - hajolt oda hozzám vigyorogva Keena, majd elvette a gépemet a kezemből, és kíváncsian várta, hogy mit lépek. Ismertek, tudták, hogy megteszem. Ellenben valahol, a szívem legmélyebb csücskében, ahol a macskáim, Darling, és magam szeretetén kívül meglakoztak az érzelmeim, úgy voltam vele, hogy ez egyáltalán nem fer a sráccal szemben. De én meg egy balfasz vagyok, aki mindent megcsinál, azért, hogy nehogy már azt lehessen róla, mondani, hogy "Will nem egy fasza gyerek, és ő nem teheti meg." Pedig de, pont, hogy megtehetem, azért mert én Will vagyok.
Ahogy közelebb lépkedtem felé, egy kicsit jobban megfigyeltem őt. Világosszürke farmer, egyszerű fekete póló, barnás haj, és annyira színtelenül szürke szemek, hogy az ember nem tud nem elveszni benne. Hirtelen hajoltam oda hozzá, és egyszerűen csusszantam bele az ölébe, miközben az ajkaimat óvatosan az övére csúsztattam. A kezeimmel átkaroltam a nyakát, hogy közelebb tudjam magamhoz húzni, és ne is legyen túl sok menekülési útvonala. Figyeltem már őt egy ideje, nem mondanám, hogy nem fogadnám őt el, semmi problémát nem okozott a megcsókolása, sőt még élveztem is. Egyetlen egy dologra nem számítottam, hogy a kezdeti meglepődöttsége után gondolkodás nélkül csókolt vissza, de egy pillanatra sem szakítottam volna meg a csókot. Egészen addig, amíg úgy éreztem, hogy a testem lassan felrobbanni készül, és megálljt tudok még parancsolni.
 - Nem figyeltél ide, de szerintem menjetek szobára! - jelentette ki Skye, mire a mellette ülő srác elnevette magát, és oldalba bökte Skyet.
 - Nem gondolod, hogy nekünk is kéne egy szoba, Felmosó? - vigyorgott szemtelenül rá srác Skyre, mire akkora taslit kapott, hogy az még nekem is fájt. Inkább Keenát kezdtem keresni a tekintettemmel, aki csak elvigyorodott, és végül Jamesre tekintettem vissza, akinek az arca kicsit kivörösödött, az ajkairól nem is beszélve. Egyébként a franc gondolta volna, hogy ennek a fiúnak lesz pont ennyire szédítő egy csókja. Aznap délután, vagy legyen akár este, hagy ne mondjam el, hogy
hány csók csattant el közöttünk, és nem azért, mert szerettük egymást, egyszerűen csak a vágy vezérelt. Legalábbis engem biztosan, de róla sem gondoltam volna, hogy biszex lenne. Bár lehet, hogy százszor jobban jártunk volna, hogyha abban a pillanatban letisztázzuk, hogy mégis mit történt közöttünk, és mi is volt pontosan ez a rengeteg csók, de túlzottan csábító volt, és nem tudtam megállni, hogy valamikor éjfél körül ne rángassam magammal az ágyamba. Nem mintha ellenkezni akart volna. Lehet, hogy ő is azt az elvet vallja, hogy "Élj a mának, mert nem tudod, hogy mit hoz a holnap." ? Mert ha igen, akkor volt egy gyönyörű egy éjszakás kalandunk, amit kibaszottul élveztem. Nem néznéd ki a srácból, hogy mennyire érti a dolgát. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy nem én irányítottam, és nem éreztettem vele minden egyes mozdulatommal, hogy én vagyok a dominánsabb, csak bármit is csinált, értett hozzá. Kivételesen, most időben bújtam ágyba, és hozzá kell tenni, hogy hosszú idő óta először. Egyébként eléggé tudok annak örülni, hogy buli van, mert mindenki kint rohangál, egy kéretlen személy sem jelent meg, és ez amúgy egy felettébb megnyugtató dolog.
Szóval visszatérve Jameshez, halkan szuszogott az ágyamba, de még nem aludt, csak figyelt engem. Én is hasonlóan tettem, és végigmértem mégegyszer a testét. Annyira gyönyörű, hogy pontosan nem lehet őt leírni. És most, ha még csak egy kis időre is, csak az enyém volt. Aztán átfutott az egész eset az agyamon, és érdeklődve fordultam James felé.
 - Értem én, hogy alkalmi szex volt, na de most mi lesz? - pislogtam rá kíváncsian. Látszólag már várt a kérdésre, mert semmi meglepődöttség nem futott át az arcán, hidegen, a szokásos stílusában válaszolt, pont annyira reálisan, mint szokott.
 - Nem szeretjük egymást, ez tény - vont vállat. - Bár aranyos vagy, nem vagyok benne biztos, hogy kibírnánk egymás mellett.
 - Nem tetszik, hogy túlságosan macskás a viselkedésem? - vigyorodtam el egy pillanatra, és hozzádörgölőztem. - Kár, hogy dorombolni nem tudok - tettem egy kis csalódottságot.
 - Amilyen mozgékony vagy tényleg egy macskára hasonlítasz, nem is beszélve arról, hogy mennyire szeszélyes vagy - pillantott rám vigyorogva, majd visszatért a komoly önmagához. - De attól még ez nem működne.
 - Végül is igazad van - húztam el a számat. - Attól még imádom minden porcikád, és nem azt mondtam, hogy szeretlek, az imádat az más - simítottam végig a mellkasán, a teste egy pillanatra megfeszült. Szóval így reagál az érintésemre, értem én.
 - Ehh, nem gondolják így sokan - nézett oldalra, én pedig vigyorogva közelebb húzódtam.
 - Biztos, hogy nem akarod megpróbálni? Csak egy kis időre, tudod, élj a mának, ha csak egy napig is, de legalább érezzük jól magunkat.
 - Most nem azt csináltuk? - A kérdésében bujkált egy apró kis huncutság is, ez most utalás, hogy akar még?
 - De, de az mellékes, én kérek még belőled, mert nem voltál elég - tapadtam az ajakira, ő pedig kegyesen visszacsókolt.
 - Legyen, majd meglátjuk, hogy mi lesz, de a végén semmi sértődés, oké? - suttogta a számba, én pedig rábólintottam. Na, igen. Ahogy James mondja, majd meglátjuk. 

8 megjegyzés:

  1. Az első mondat után már tudtam, hogy ez Will. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anne is ugyanezt mondta, hogy az első mondat után már egyből rálehet jönni :D egyébként én odaakartam írni alapból, csak Lexy rávett, hogy jobb ötlet az, hogyha nektek kell kitalálni, bár Lexy akkor mondott pár hülyeséget, pl. megkérdeztem tőle, hogy kell-e nekünk Will x James, ő meg így félálomban rávágta, hogy nem, pedig imádja őket xD a lényeg, hogy ne hallgattam rá c:

      Törlés
    2. Pepii!!!! XD most komolyan... Semmire nem emlékszem... Amúgy összesen hat órát aludtam abban a két napban... XD úgy h első nap egyet.

      Törlés
  2. "- Nem figyeltél ide, de szerintem menjetek szobára! - jelentette ki Skye, mire a mellette ülő srác elnevette magát, és oldalba bökte Skyet.
    - Nem gondolod, hogy nekünk is kéne egy szoba, Felmosó? - vigyorgott szemtelenül rá srác Skyre, mire akkora taslit kapott, hogy az még nekem is fájt."

    kedvenc jelenetem X'DD

    VálaszTörlés
  3. Az első mondat teli találat volt mindent elárul ha az előző fejezeteket jól megfigyeltük. :) Nagyon jó lett. A kedvenceim közè sorolom ezt is.

    VálaszTörlés