2015. május 6., szerda

Valóban?


Izabella:

Reggel arra keltem, hogy megsülök. Le voltam izzadva és a takaró a földön volt. Kinéztem az ablakon, ahol a Nap hét ágra sütött. Arcomat a párnámba fúrtam és nyögtem egyet.
 - Gyűlölöm a meleget - motyogtam magamnak.
Legurultam az ágyról, ami szerencsére nem volt túl magas. Ahogy megéreztem a hideg padlót, rögtön elment a kedvem a zuhanyzástól, így ott maradtam, kifeküdve a parkettán. Az arcomat a hideg földnek nyomtam és lassan érezni kezdtem, hogy lehűl a testem. Sosem szerettem a meleget, de ez a fülledt idő kikészít. Amikor már attól megfulladsz, hogy levegőt mersz venni, az nem nekem való hely. Viszont itt megértenek. Négykézlábra tornáztam magam, majd felültem. Körülnéztem a szobámban és rájöttem, hogy itt sincs nagyobb rend, mint otthon volt. Szerettem a káoszt és ahogy látom, a káosz is szeret engem. Nem sok kedvem volt kimászni a melegre, így visszadőltem a padlóra. Említettem már, hogy reggelente nagyon nehezen kelek fel? Nem? Akkor most. Utálom a meleget, utálok felkelni és utálok mindenkit. Rég volt ilyen reggelem, mikor így keltem és nem tudok mit csinálni ellene. Ilyenkor van a "mindenkit leszarok" kedvem. Senki ne jöjjön a közelembe. Nem akarok senkit látni főleg nem őt. Feltápászkodtam és bevonultam a zuhanyzóba. Ez a jó, ha nem a bungalóban laksz, hanem a Nagyházban, mert itt külön zuhanyzó van, amit nem sokan használnak. Beálltam a hideg víz alá és azon gondolkodtam, hogy szívesen tölteném itt az egész napomat, mikor kopogás szakította félbe a relaxálásom.
 - Van bent valaki? - hallottam meg Maddox hangját.
 - Már csak te hiányoztál - mondtam hangosan, hogy ő is értse. - Egyáltalán miért itt kell zuhanyoznod?
 Halk röhögés hallatszott az ajtó túloldaláról. Elzártam a vizet és egy gyors törölközés után felöltöztem. Egy szivárványszínű toppot vettem magamra és egy rövid farmernadrágot. A lábbelit most elhagytam, mert cipőben tuti nem leszek, a szandálban meg amúgy is tiszta kosz lesz a lábam. Így lengén felöltözve és mezítláb kisétáltam a fürdőszobából.
 - Szia! - Mosolygott rám a félisten, mikor kiléptem.
A szívem hirtelen... Jah, nem. Leszarom ezt is. Sóhajtottam egyet, majd egy aranyos mosolyt villantva viszonoztam a köszönést.
 - Hogy vagy? Azóta nem beszéltünk. - Túrt a hajába és az ajtófélfának dőlt.
Egy filmjelenetre emlékeztetett a pillanat, de most ez sem izgatott.
 - Nem érek rá, tudod lélegzem. - Ráztam meg a fejem szarkasztikusan, majd elsétáltam.
Bevittem a pizsamámat és a törölközőmet a szobámba, majd beágyaztam és nagyjából rendet tettem. Nem tudom, hogy mennyi lehetett az idő, de úgy döntöttem, hogy ideje reggelizni. Felkaptam a szív alakú, retró napszemüvegemet és elindultam az asztalok felé. Épp bele voltam mélyedve abba, hogy sajnálom magam és hisztizek a meleg miatt, mikor meghallottam egy idegesítő hangot.
 - Mintha meghíztál volna - haladt el mellettem Zorall ezzel a kedves mondatával. Röhögve.
 - Ez bunkó volt - nézett rá csúnyán egy fejér hajú lány. - Ne is figyelj rá.
 Könnyű azt mondani, gondoltam és megforgattam a szemeimet. Sajnos a napokban észrevettem, hogy tényleg eléggé átestem a ló túloldalára evés szempontjából. Már lassan úgy néztem ki, mint egy... Inkább hagyjuk ezt a témát.
 - Képzeld Iza - jelent meg az egyik... Ember. Jesszusom. Itt emberek vannak, akikkel beszélgetnem kell.
 - Várj egy pillanatot és elképzelem - bólogattam és tovább mentem.
 - Vicces vagy - forgatta meg a szemeit, majd folytatta. - Na szóval. Állítólag megérkeztek Annabeth-ék és velük jött...
 - Most azt hiszed, hogy érdekel engem, de amúgy leszarom - ütögettem meg az arcát óvatosan és tovább mentem. Éhes vagyok.
Vettem egy mély levegőt és kinyújtózkodtam. Állítólag addig tudták szabályozni az időjárást itt a táborban, míg a pajzs megvolt, de így, hogy nincs, a meleg is utat tör magának. Miért nem eshet az eső? Egy gyors, nyári futózápor olyan jól esne. Nem lenne ez a fülledt idő és a növényeknek is jót tenne. Hát még nekem! Nem ehhez szoktam. Nagyon hisztérikus vagyok ma és az már rossz jel, ha észreveszem magamon is. Nem szeretem magamat ilyenkor. Megkordult a gyomrom, pont akkor, mikor a kajákhoz értem. Összeszedtem egy-két dolgot és leültem egy semleges asztalhoz. Megkentem egy kenyeret vajjal és lekvárral, majd még egyet és még egyet. Aztán rájöttem, hogy nem is vagyok ennyire éhes, de mivel már meg voltak csinálva, így megettem őket. Ez is azt jelzi, hogy teljesen máshol jár az eszem.
 - Izabella - ütögette meg egy szőke lány a vállamat. Talán Riley? Nem. Neki sokkal szőkébb a haja.
 - Igen? - törölgettem meg a számat a kézfejemmel, mert nem akartam, hogy vajas legyen.
 - Annabeth és Percy keres, mivel visszatértek. - Kezdett a magyarázatba.
Felkeltem lassan és egy intéssel a tudtára adtam, hogy mutassa az utat. Elindultunk és a tó partján egy kisebb csoport gyülekezett, ahol utat kellett magunknak törni.
 - Meghoztam! - kiáltott egyet, mire mindenki rám kapta a tekintetét.
Egy pillanat alatt lehűlt a levegő és ezt nem a rám szegeződő szempárok okozták, hanem egy kislány, aki a kör közepén állt. Rögtön lerítt róla, hogy egy Istennő. Artemisz. Barna haját ezüstös csillogás fonta körbe, viszont ahogy jobban megnéztem, az egész testét körbevonta a ragyogás. Akaratlanul is tiszteletet sugárzott. Mikor rám emelte ezüstös szemeit, kifutott a szín az arcából.
 - Kheirón, ha jól tudom öt napot volt távol, ugye? - Szólalt meg és a hangja ellentétben állt kislányos külsejével.
 Valaki igazat adott neki, mire felsóhajtott.
 - Kamaszok vagytok, néhányan már felnőttek, de ez nem volt túlzás? - Vékonyodott el a szája. Hirtelen ezer évet öregedett.
 - Miért, mi történt? - nézett körbe Annebeth.
Az ő tekintetét könnyebb volt állni, mint az Istennőjét. Még a légy zümmögését is hallani lehetett volna, ha nem szól közbe egy fiatalabb táborlakó.
 - Csak egy kis bulit rendeztünk. - Motyogta félénken.
Annabeth felsóhajtott és szúrós szemmel körülkémlelt mindenkit.
 - Ez nem lenne akkora gond, ha nem történt volna más is a bulin kívül - szólalt meg ismét Artemisz.
 - Mi történt? - a lány megpördült a tengelye körül és elakadt a lélegzete, mikor meghallotta az Istennő mondatát.
 - Öt napot volt távol Kheirón és három terhes lány van köztetek - fordította el a fejét, mintha undorodna még a gondolattól is.
 Egy pillanat alatt csend lett és senki nem vette észre a felfordulásban, hogy majdnem elájultam. Mintha kihúzták volna a talajt a lábam alól, meg kellett kapaszkodnom a mellettem állóban, aki - mily meglepő - Maddox volt. Nem tudom mikor került oda, de mellettem állt és aggódva figyelte minden rezdülésem.
 - Kik azok? - Kérdezte egy bátor ember.
Reménykedtem, hogy senki nem vette észre a rosszullétem, de erre még nem voltam felkészülve. Túlságosan biztos voltam abban, hogy én leszek az egyik.
 - Abby Roberts - mondta ki az első nevet, mire moraj támadt és egy síró lányt kivezettek a tömegből.
Nem fogadta túl jól.
 - Ki a második? - nézett az Istennőre Percy.
Megint mindenki a kislányra kapta a szemét és várt.
 - Izabella Montgomery - vett egy mély sóhajt és rám emelte tekintetét.
Összecsuklottam volna, ha Maddox nincs mellettem. Levert a víz és egyszerre volt melegem és legszívesebben beleugrottam volna a tóba. Felfordult a gyomrom és ki akartam adni magamból azt a három darab vajas kenyeret.
 - Ki az utolsó? - jutott el a tudatomig a kérdés.
 - A harmadik pedig...
 Nem bírtam tovább nyitva tartani a szemem. Beszippantott a sötétség. Az utolsó gondolatom az volt, hogy valóban terhes lennék?

6 megjegyzés:

  1. Ugyd nem Alex. Ennyi izgalmat nem birok ki a kövi mikor lesz?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A köviii, az jó kérdés, nem vagyok benne biztos, hogy készen van-e már, vagy nincs, ha kész,akkor szerintem holnap, ha nincs kérdéses, egyébként meg Will ilyenkor örüljön, hogy ő a buli alatt pasival volt, mert különben azt a csajt is bele kellett volna sorolni. Na de ennyit Pepiről és a Will imádatáról, köszi, hogy írtál, szeretés van ezerrel <3

      Törlés
    2. ♡Will♡
      Asszem kifejeztem magam...
      ja ès szeretlek èn is...

      Törlés
    3. :D Igen, a következő fejezetben kiderül, hogy ki az utolsó személy. :3 bocsánat, hogy ilyen hisztis volt ma Iza, de kb így képzeljetek el engem is felkeléskor xD

      Törlés
  2. Jaj, akkor nem lennék senki helyèben...

    VálaszTörlés