2015. március 30., hétfő

Csak... mert!

Skye...

A napokban, valamelyik este állítólag megöltek valakit a táboron belül, de mi egyáltalán nem foglalkozunk vele. Illetve nem nagyon. A tábor egy része edz, míg a többiek lazsálnak, köztük én és Will is, mert... meleg van. Harminc fok fölött fizikai munkát végezni, nem kellemes, - legyen szó akármiről, - de ezt mondanom sem kell. 
Jelen pillanatban a bungalótól nem messze ülünk egymással szemben egy néhány fa alatt az árnyékban. Karba font kézzel figyelem a srácot, aki egyik kezével a fényképezőjén nézegeti a képeit, míg a másikkal egy macskáját simogatja. Próbálok rájönni mi a franc baja van, mert most rohadtul irritál ez a viselkedés és nem tetszik. Nem ismerem, nem tudom hogy ez normális-e és kezdem azt hinni, hogy direkt csinálja. Az az este óta, mikor Ace után futott, van ez a nem t'om milyen érzelmi görcse. Nem beszél senkivel, hosszan bambul maga elé... talán csak akkor ha a közelében vagyok. 
 - Sikerült végre befejezni az arcom szuggerálását, vagy még nem végeztél - mormolta az orra alatt. 
Nem, nem direkt csinálja. Most már biztos vagyok benne, hogy tényleg történt valami és nem feltétlenül van Acenek hozzá köze. Valószínűleg nincs is.
 - Pofa be! Gondolkodom - morogtam vissza.
Viszont nem voltam ott akkor, mikor ennek a kiváltó okával futott össze Will, szóval azt sem tudhatom, hogy Acenak tényleg nincs-e hozzá köze. 
Gondolataimból egy magas fekete - ehh... Ace alakjának sebes közeledése zökkentett ki. Néha örülnék annak, hogy az évek során összeszedett tapasztalataimat, egyszerűen elfelejthessem, mert néha iszonyúan idegesít, hogy szinte mindent azonnal észreveszek. Willre is simán rávághatnám, hogy szerelmes, sőt biztos, de nem merem hangosan kimondani, mert tévedhetek.
 - Will! Csináljunk valami hülyeséget! - lihegte a fának támaszkodva, mire Will csak egy nyögéssel válaszolt.
Most komolyan? Hajlandó volt azért Ide jönni - futni - hogy Willt elhívja egy hülyeségre? Ez egy született idióta, nem mintha a másik sem lenne az, mert nem hiszem, hogy az állítólagos bátyám ne egyezne bele. 
Ahogy Ace kimondta az előbbi gondolatát, én egy rövid és halk szitkozódás kíséretében felálltam és lassan elindultam valamerre, mert nem érdekel, hogy azok ketten mit terveznek, de sajnos nem volt ilyen szerencsém.
 - Dobjuk be Skyet a tóba! - jelentette ki Ace, mire hátra pillantotta és a két nyomorék vigyorgó tekintetével találtam szemben magam. 
Ezek tényleg nem normálisak.
 - Nem teszitek meg  - mondtam monoton hangon, fenn tartva a póker arcom, miközben ők egyre csak közelednek.
 - Dehogyis nem! - mondta valamelyik nevetve, mire lassan hátrálni kezdtem. 
Nincs az a pénz, hogy ez a két idióta bedobjon engem abba a tóba. Egy fehér blúz van rajtam és kimosható a festék a hajamban, amitől a kicseszettül tönkre megy. Megígértem Keenának, hogy épségben visszaadom neki - nem mintha különösen izgatta volna a dolog. De miért a felső miatt aggódom? Rohadtul nincs kedvem vizes lenni!
 - Kezét vagy, lábát fogod? - kérdezte Ace, még mindig vigyorogva.
 - Amelyiket sikerül, haver! - válaszolt Will, mire megfordultam és futni kezdtem valamerre.
Ezek tényleg meg fogják tenni. Kurvára meg fogják tenni. De nekem rohadtul nincs kedvem újra festeni a hajamat, csak azért, mert ennek a kettőnek most pont nincs jobb ötlete és csak mert. Istenem! Mi a frászért vagyok én ilyen szerencsétlen?!
A menekülési kényszer most nem olyan erős, mint vészhelyzetben, mert ez nem igazi veszély. Csak két hülye. De a hülyék is veszélyesek!
Futás közben igyekeztem a lehető legtöbb akadály közt haladni. A gyakorló pálya felé vettem az irányt és mielőtt még arra a területre léphettem volna, egy számomra is érdekesen ívelt mozdulat sorral ugrottam át egy padot, majd miután ismét földet értem, átcsúsztam az egyik arra sétáló srác -vagy csaj, - lábai között. 
Hosszú haja volt és lapos törzse , nekem meg másfél másodpercem szemügyre venni…
Ahogy keresztül futottam a pályán, nem egy párost szakítottam keresztül és sokan voltak akik szitkozódva kiáltottak utánam, majd a tér másik végére érve, valaki rákapott a felkaromra és megállított.
 - Ájájájájj! Lassíts szivárvány! Még a végén véletlenül egy kard díszeleg a törzseden - mondta nyugodtan a srác, majd maga felé fordított. Ha jól emlékszem, Jake az és még mindig szorosan fogja a karomat. 
 - Figyelj… - kezdtem lihegve - …pont nem érdekel, főleg most szóval… - tekintetemet óvatosan visszavezettem az engem üldöző idiótákra, vészesen közeledtek - Francba! - szitkozódtam az orrom alatt.
 - Skye? - ez a hang egy lánytól jött - Will és a másik nem téged…? - kezdett bele a mondandójába Alex, de elszaladtam, mielőtt halhattam volna az amúgy is kiszámítható mondat végét.
 - Ezek sosem fáradnak el?! - mérgelődtem, mikor magam mögém mertem pillantani, de hiba volt. Mikor ismét magam elé vezettem a tekintetemet, egy eléggé kemény alaknak ütköztem és a földön landoltam. A két srác azonnal utolért, hála Jakenek, aki akadályozott a menekülésemben és mikor a "fal" végre kapcsolt, már takarásban voltam számára. 
 - Megvagy! - nevetett Ace és felém nyúlt. 
Természetesen hiába hadonásztam össze-vissza a végtagjaimmal, de ugye nem valami jó a koordinációm, így az ellenállásom nem járt túl sok sikerrel. Ezeket sehogy sem tudtam megakadályozni, végül sikeresen felkaptak. Menet közben össze-vissza szidtam őket az összes nyelven, ami éppen eszembe jutott és nem egyszer sikerült kiszabadítanom a fél lábamat a rúgkapálásommal, azzal pedig Will azon kezét rugdosnom, amellyel a másikat szorongatta. Nem érdekelt, hogy mekkora műsort csinálok. Az akaratom ellenére cselekszenek, ráadásul úgy, hogy nem tudok és nem is akarok hozzá alkalmazkodni. Az a kettő meg győzelem ittasan röhögött a szerencsétlenkedésem láttán. Végül elértünk a tóhoz.
 - Eszetekbe ne jusson! - morogtam fenyegetően, míg ők tovább nevettek.
 - Már eszünkbe jutott - mondta Ace, ezután rólam Willre vezette a tekintetét, majd egy lendítést követően a vízben landoltam. A tó ezen része viszonylag rövid távon mélyedik, így mindenemet ellepte a víz. Mikor kidugtam a fejem a vízből, a két hullajelölt ismételten nevetni kezdett.
 - Javíts ki ha tévedek, de szerintem  csak neked jutott az eszed… - Will nem tudta befejezni a mondatát, mikor észrevette amint ott csöpögök előttük. Az undor érzete fogott el, mikor az arckifejezése megváltozott, engem méregetve és nem csak neki. 
 - Azt ajánlom, hamar tűnjetek el a szemem elől vagy, a szart is kiverem belőletek! - szűrtem a fogaim között, miközben teljesen felegyenesedtem.
A víztől csatakos ruháim súlya, a többszöröse lett az eredetinek és mindenhonnan csurgott belőle a festéktől lilás víz. Persze, mondhatnám azt, hogy így sokkal kellemesebb a klíma, de nem tudom, mert ez a két hülye által lett az. Lassan gyorsan elindultam a part felé, a homokon, minden lépésem után csurgott a víz a bakancsomból.
 - Undorítóak vagytok! - dörmögtem, miközben elhaladtam kettejük között. 
Egyenesen a bungaló felé vettem az irányt. Amint benyitottam a fa tákolmányba, rögtön Keena meglepett arcával találtam szemben magam, aki a blúzára pillantott.
 - Igen, nekem is feltűnt, hogy a fehér vizesen, kurvára átlátszó - ingattam a fejemet. 
Nem is kevesek kísértek hosszan a tekintetükkel, míg ideértem. A mondatom után, kikerültem a lányt és Will szekrényéhez léptem, ahonnan kivettem egy világos kék törülközőt és elkezdtem vele dörzsölni a fejemet. Remélem tetszeni fog neki rajta az néhány új lila folt. Hogy bosszúból teszem ezt? Nem. Aki ismer, az tudja, hogy a bosszúnak a gondolatát is ostobának és gyerekesnek tartom. Egy értelmetlen dolog, ami rosszul is elsülhet és csak egy kellemetlen koppanás a vége. 
A hajam törölköző szárazra való törlése után a törülközőt mezei egyszerűséggel levágtam Will ágyára. Nem néztem rá, tudtam az enyhén lilás árnyalatú, hidrogén-szőke, szemembe és vállamra lógó hajamról, hogy egy igen élénk folt díszeleg a srác törülközőjén. 
 - Tudod… - szólalt meg hirtelen Keena, mire ráemeltem a tekintetemet és egy levegővételt követően folytatta - …most ez így, valahogy jobban tetszik. - mondta, egy halvány mosollyal az arcán, mire kérdőn felvontam az egyik szemöldököm. Valószínűleg a blúzra gondolt, ami most talán kicsit úgy néz ki, mintha batikolva lenne vagy, nem tudom. - Egyáltalán mi történt? - kérdezte a mosolyát még mindig fent tartva.
 - Will és Ace… - kezdtem, de egy tüsszentés félbeszakított - …az történt - válaszoltam, a gombokat bontogatva. Amilyen mázlim nekem van, úgy fest, meg is fáztam. Minél hamarabb meg akarok szabadulni a vizes ruhámtól, hogy ne rontsak az állapotomon. Lehet akármilyen meleg, vizes ruhában hamar meg lehet hűlni.
Pillanatokkal később Keena dobott nekem egy egyszerű fekete toppot és ezzel egyidejűleg nyílt az ajtó és lépett be valaki. Lesve átpillantottam a vállam fölött, és mí' meglepő, Willt találtam meg a bejáratnál. Az ágya felé vette az irányt és gyanítom feltűnt neki a használt törülközője.
 - Ha szükséged van valamire, legközelebb légyszíves szólj - mondta kezébe véve a törülközőjét, mire megfordultam és lehúztam a toppot a mellkasomon. Ha tesók vagyunk - még ha félig is - nem zavarhatja, bármit is látott.
 - Ha valaha sikerül agyat növeszteni, légyszíves szólj - mondtam az ő hangsúlyát utánozva, majd kifelé vettem az irányt. Egy napos padon száradtam tovább.

Másnap reggel, viszonylag korán keltem, ami számomra eléggé kellemetlen és sehogy sem tudtam vissza aludni. Perceken keresztül csak forgolódtam annak reményében, hogy ismét erőtlenül lecsukódik a szemem, de nem így történt, végül felültem az ágyban és körbe pillantottam a bungalóban. A többiek még mindig mélyen aludtak, csak a szuszogásuk és valakinek a mormogása hallatszott az épület falain belül. 
Egy darabig bambán - de nem fáradtan - néztem magam elé, majd lassacskán kimásztam az ágyból és magamra kaptam a tábori pólót egy sorttal. Halkan kezembe vettem a bakancsomat és kiosontam a bungalóból. Egy vödör vízzel tértem vissza a faházhoz. Csendben benyitottam és Will felé haladtam a lehető leghalkabban, igyekezve nem felverni sem őt sem a többieket, s mikor mellé értem, egy egyszerű mozdulattal, ráöntöttem, aminek hála, rakétaként ült fel az ágyában, megvillantva magát derék fölött. A srác a takarója alatt, gyanítom nem viselt sokkal többet egy boxernél, de totál hidegen hagyott a látványa.
Az ilyen vagy, ehhez hasonló helyzetekben szoktak a normális lányok elismerően méregetni? Ha igen, nekem is kell?
 - Mosolygós jó reggelt! - köszöntöttem, kellemetlen mosollyal az arcomon, aki azóta is zavartan néz rám a frissen elűzött álommal a szemében. 
 - Ez bosszúnak eléggé gyengére sikeredett - mondta rekedtesen. Csurom vizes haja rátapadt a homlokára és kicsit bosszúsan néz engem, pár tincse között.
 - Will… Ha én majd valamit megbosszulok, az hosszú és kínkeserves lesz… neked - s ez a mondat után sarkon fordultam és kimentem a bungalóból. Az ajtó előtt hagytam egy másik vödör vizet. Azt Acenek szánom. Amint becsuktam az ajtót, azonnal fel is kaptam és indultam hozzá. Szépen, lassan, nem sietve, úgy is csak hajnali négy múlt. Senki sincs még fent és jól esik ez az egyedül lét. 
A bungalóhoz érve kicsit elgondolkodtam. Ezt most mi a jó… nem is tudom miért csodálom? Csak mert! Tök logikátlan ezt csinálni. Csak időfecsérlés így kevesebb időm marad egyedül lenni? Végül benyitottam a bungalóba és az egyik hátsó sarokban rögtön kiszúrtam az oda nem illő fekete haj csomót. A srác hason fekve szét terült az ágyon és csak deréktól térdig van betakarva. Gondolkodás nélkül ráöntöttem a kezemben lévő vödör tartalmát. Willhez hasonlóan, rakéta mód pattant fel az ágyban. 
 - Ez meg mi a jó franc volt?! - csattant fel egy kis haraggal a hangjában.
 - Víz. - válaszoltam egyszerűen, monoton hangon.
 - De… Miért?!
 - Csak… mert!

11 megjegyzés:

  1. Uhh... Nadzson kafa lett! *,* Remélem minél hamarabb lesz folytatás, mert imáádom a sztorit!Ahw..... w.w

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :3 Anne-nek mondtam, hogy írjon vissza, de úgy néz ki, hogy elfelejtette, ezért most megköszönöm a nevében :D Vagy tudod mit? Mindenki nevében :D Köszönjük, hogy mindig írsz nekünk :3 Ez nagyon fontos számunkra, mindig inspirálsz minket az írásra <3 :* És most Lexy-n lesz a sor, egy kicsit lemaradott fejezettel :D Utána meg én szeretnék jönni :DD De, hogy ki szemszögéből az meglepetés ;)

      Törlés
    2. kozben rajorttem, hogy van elfelejtettem valaszolni :P szoval igen
      KOSZI HAPCI ^^

      Törlés
  2. Nagyon tetszett amikor elolvastam hogy Skye szemszög magamban ugráltam ès sikítoztam. Imádom ezt a csajt. Várom a kövit is nagyon a kövir higy mi lesz a hadüzenwt miatt a táborban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia itt is! :D Ann.. Hát ő a való életben is pont olyan, mint Skye a történetben. :D Köszi, hogy minden blogunkat olvasod! :)

      Törlés
    2. MINDENHOL OTT VAGYOK!!!
      Puszika :)

      Törlés
    3. koszi till és igen te mindehol jelen vagy XDD

      Törlés
  3. Na neee nincs több? Hol van az újabb rész? Nem hiszem el mit fogok egèsz nap csinálni nyaralni vagyok fúj a szèl?! Mit csináljak olvasás nélkül? Mániákus vagyok sok dologban de mist függő vagyok. Nem birom ki egy újabb nèlkül! Gyorsan hozzátok.! :)♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ma megígérem, hogy rakok fenl Roni blogot :D és ha a szobám dekorálásával is végzek, akkor Zorall is benézhet a blogra. Csak sajnis most megsértődött rám és átköltözött Nessához :D Na majd szólok neki, hogy húzzon haza! :D

      Törlés
    2. Ok nagyon règen volt már ott is rèsz.

      Törlés
    3. Én várom, hogy Zorall hazahúzzon tőlem :D És végre Lexy írhasson vele :D Utána pedig én jövök és megtudhatod, hogy mik fognak történni ;) :D <3

      Törlés