2015. február 28., szombat

Otthon


Alex:

Jake elég furcsa arckifejezéssel jött le az emeletről. Mi baja lehet? Mindegy majd megkérdezem tőle, ha befaltam ezt a nagy tányér kaját. Hmm… ínycsiklandó. Ó, jut eszembe, délután utazunk vissza a Félvértáborba. Meg kell, mondjam, apa nagyon jól kitervelte ezt az egészet.
- Min gondolkozol ennyire? – szakította félbe a gondolataimat Jake.
- Semmi. Nem érdekes.
- Azt hiszem, hogy beszélnünk kéne a tegnap estéről – jelentette ki enyhe pírral az arcán.  Most komolyan, miért viselkedik így?
- Oké, majd a repülőn nyugodtan tudunk beszélni.
- Jól van. – A további három óra nagyon lassan telt. Kínos csend volt köztünk, amit nem tudtam hova tenni. Némán pakoltuk össze az összes cuccunkat és vittük le a földszintre. Egy gyors búcsút vettem nagyitól és elindultunk a reptérre. Szintén csendben. Valamit rosszul csináltam volna tegnap este? Jaj, ne! Mi van, ha valamit elszúrtam? Alex elég legyen! Tuti nem rontottál el semmit.
- Jól vagy?
- Persze, persze. Tökéletesen – legyintettem magam előtt. Olyan kínos ez a csend. Mire vár? Miért nem beszélget velem? Csikiz meg vagy valami?
- Itt vagyunk – szólalt meg a taxi sofőr. Kifizettük az utat, kipakoltunk a kocsiból és elindultunk a járatunkhoz. Amit majdnem lekéstünk, ugyanis, ha Jake nem áll meg a mogyoró automatánál, akkor nem kellett volna rohannunk. De neki minden áron mogyoró kellett.
- Nos? Miről akartál beszélni? – kérdeztem lehuppanva az ülésembe.
- Tegnap este, nem védekeztünk. És ez bizony vezethet…
- Terhességhez? Nem, kizárt, hogy az lennék. Ez volt az első alkalom, kicsi az esélye.
- Haa.. – sóhajtott egy nagyot J.
- Figyelj, tök jól vagyok. Nem hinném, hogy teherbe estem volna. meg aztán, én nem vagyok egy anya típus.
- Szerintem nagyszerű anya lennél – nézett bele mélyen a szemembe.
- Most megkíméllek egy vitától.
- Pedig már annyira hiányzik egy kis harc veled – nevetett fel halkan.
- Majd otthon kapsz eleget. Most nem akarok itt jelenetet rendezni.
- Azt hiszem, hogy otthon nem lesz rá lehetőséged – nyomott egy puszit az arcomra.
- Miért is?
- Csak annyit mondok, hogy Ryan – a név hallatára elsápadtam. Basszus. Ki fog nyírni.
- Kedves utasaink! Kérjük, kapcsolják be a biztonsági övüket, mert fenn áll a veszélye a kényszerleszállásnak a tomboló vihar miatt. Kérjük, őrizzék meg nyugalmukat – szólalt meg hirtelen a hangosbemondóban a stewardess.
- Nézzük a jó oldalát. Ryan később fog engem megölni.
- És rossz oldala van a dolognak?
- Nincs. Mert az is jónak számít, hogy nem ő fog megölni, hanem egy repülőszerencsétlenség- rántottam meg hanyagul a vállamat.
- Őrült vagy, de így szeretlek.
- Tudják, elég nyugodtak ahhoz képest, hogy meg is halhatunk – szólt oda hozzánk az egyik utas.
- Az ilyen helyzetekben nyugodtnak kell maradni. Sokszor a pánik okozza az emberek vesztét - magyarázta nyugodtan Jake.
Néhány órával később végre hazaérkeztünk. A viharral nem volt semmi gond, talán Zeusz megérezte, hogy fent vagyunk a gépen. Fogtunk egy taxit és megmondtuk neki a címet, hogy hova vigyen el minket.
- De ott nincs is semmi – szólalt meg meglepődve.
- Szerintem inkább koncentráljon az útra, ha akar ma pénzt keresni. Ne foglalkozzon másnak a dolgával – hordtam le szárazon.
- Elnézést kisasszony. Többet nem fordul elő.
- Remélem is.
Az út nem volt hosszú. Legalább is a repülő út után nekem csak pár másodpercnek látszott. Kifizettük a taxist, aztán elindultunk a tábor felé. Amikor elértük a kaput, nagy levegőt vettünk mindketten, majd átléptük a határt. A védő pajzs sokkal gyengébb volt. Nem fogja már sokáig kibírni. Minél előbb vissza kell szereznünk Ariontól a gyapjút. Ha kell erőszakkal.
- Haa…végre itt vagyunk – sóhajtottam körülnézve.
- Igen. Végre itthon vagy – hallottam meg az ismerős hangot a hátam mögül.
-  Ryan. Megmagyarázom?
- Ne fáradj vele. Most nagyon haragszom rád – tette keresztbe a karjait, majd hátat fordított és elsétált.  
- Ryan! Ryan várj már! – vetettem magamat utána. 

6 megjegyzés:

  1. Nemár!Nagyon hjó lett, de gyorsan hozzátok a Ryan vagy Alex szemszöget, mert kíváncsi vagyok!!! ^-^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm ^^ Hát most Lexynek kéne jönnie egy Mad-el csak ihlet hiánya van.
      De utána megbeszélem Pepiivel, hogy hozzon egy Ryan szemszöget :33
      Köszi, hogy írtál *-* Puszi <3 :*

      Törlés
  2. Nincsmit, már nagyon várom mindkettőt :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is várom xD :D Viccen kívül tényleg :D

      Törlés
  3. Ryan szemszöget már nahyon várom.
    puszika
    asszem itt z volt az első komim majd a föbbif is bepótolom. Ngayon tetszik nem olvastam az egyik rèszt sem a filmnen a felét láttam asszem, de nagyon tetszenek. A Ryan ès Nico rèszeknèl olvadozom. Alex ès Skye is a kedvenceim, vagyis így ők a kedvencek. Alecet ès Skyet picit magaménak èrzem nèha picit olyan aggresszívek mint èn.☺ Na a lènyeg, hogy mint már Lexynek említettem a Forza Milánnál beleszerettem abba ès ebbe is. <3 Enyhèn szólva más a törtènet, de imádom mindkettőt. Nagyon jól írtok mindannyian pedig olyan sok szemèlyisèg van köztetek úgy èrzem fantasztikusak. Bár vannak olyanok a szeeeplők között akiket kimomdotzan nem szeretek olvasni, de ez van ők is kellenek ide. Imádás ezerrrl asszem befejezem a szófosásomat. Nem tudom mit szerettem volna mèg írni majd asszem kitalálom... pill...mindjárt meg van.... ja igen most egyáltalán nem tetszett Will mivel olyan gonosz volt mint nèhány mostani fèrfi. Olyan cukj volt eddig, de most pedig azt hallgatni, hogy hogyan akarja az embereket kihasználni nagyon rossz volt de imádom mèg mindig. ♡ Legyen legközelebb Ryan rèsz olyan cukiiiiii. Megzabálom a meleg párokat olyan cukik. :) olvadok tőlük. <3
    puszika jó èjt mindenkinek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Asszem én itt kijelentem, hogy imádlak :D <3 Egyébként Skye olyan, mint Anne, Alexet pedig teljesen magamról mintáztam :D És tudom, hogy már ezerszer leírtam, hogy köszönjük szépen, de egyszerűen annyira jól esik nekünk, hogy van még valaki aki olvas minket és akit érdekel a történet :3 <3 Remélem sokáig velünk maradsz te is és örömmel olvasol minket :3

      Törlés